Magamról

Saját fotó
Nem tudtam, hogy lehetetlen, ezért megcsináltam... (A szerző fotóját Kocsis Dóra készítette http://dorcphoto.blogspot.hu/ http://​www.facebook.com/​PhotosByDorc )

2012. július 5., csütörtök

Logisztikai bravúr

Krivel ma megyünk és beszerezzük a Szabó Ervin könyvtár tárolására szolgáló könyvespolcokat az IKEA-ba. Erről eszembe jutott az, amikor a komódomat vettük ugyanitt. A komód paraméterei: 97x51x162 cm, lapraszerelve kicsit hosszabb a doboz. Úgy terveztük, hogy mindezt bevarázsoljuk Kicsikébe, Kri háromajtós Fiat Puntójába. Nem is lett volna ezzel semmi gond, amennyiben minden úgy alakul, ahogy terveztük, jelesül: ketten megyünk és a hátsó ülést lehajtuk, így prímán bepasszinthattuk volna a cuccost. Ámde jött velünk sógornőm, Bogi (aki egyébként Kata) is, így máris nem lehetett lehajtani a hátsó ülést, ami nagyban akadályozta a tökéletes logisztikát.
Na de nem hiába vagyunk mi szőke nők hatalmas tapasztalattal, kicsit gondolkodtunk és máris rájöttünk a remek megoldásra. Szétszetdjük a csomagolást és az alkalmas helyekre betuszkoljuk a komód darabjait! Aham, majdnem sikerült is. Bogi ült hátul, kicsit furcsa testtartásban, nyakának feszülve néhány komódalkatrésszel. Legnagyobb fejtörést a komód felső lapja okozta, mivel az adottan 51x162 cm, semmilyen módon nem rövidíthető, Kicsike fara pedig nem hosszabbítható. Kri gondolt egy merészet, felnyitotta a csomagtartót és hátulról becsúsztatta a lapot a hátsó ülés elé, majd szemét szorosra zárva lecsapta az ajtót, mondván a sarka vagy kiviszi az üveget vagy nem. Velünk volt a mázli, bennmaradt az üveg (0,5 cm rés is maradt) :)
A göngyöleget visszaszármaztattuk az áruház raktárának, bepattantunk Kicsikébe és vígan hazavágtattunk. Tudok türelmes is lenni, de ez ilyen esetekben nem látszik, úgyhogy érkezés, becuccolás, elköszönés után neki is láttam összelegózni a komódot, úgy este 9 magasságában. Minden alkatrész a helyére került,  záró modzulatként fel akartam tenni a komód hátulját, néztem jobbra, néztem balra, de nem találtam sehol. Felhívtam Krit, hogy nem maradt-e valami Kicsikében, de mivel ez is elég nagy terjedelmű darabja a bútornak, feltűnt volna. Aztán rájöttem: addig logisztikáztunk a szemerkélő esőben, mígnem a göngyöleggel együtt ott maradt a hátlap is... :)
Ma kombi Astra-val  hasítunk és szigorúan ketten, így nem kell majd szétszedni a csomagolást ezért remélhetőleg semmilyen alkatrészt nem hagyunk az áruházban!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése