Magamról

Saját fotó
Nem tudtam, hogy lehetetlen, ezért megcsináltam... (A szerző fotóját Kocsis Dóra készítette http://dorcphoto.blogspot.hu/ http://​www.facebook.com/​PhotosByDorc )

2015. május 29., péntek

Gyógyíthatatlan elmebaj

A naptár május végét mutat. Ez fontos információ. Az is fontos információ, hogy kedvenc időszakom minden évben az advent, a karácsony körüli napok, hetek. A készülődés testben, lélekben. Ajándékok készítése, receptek bújása, sütés, főzés, díszítés, vendéglátás. A felkészülést már hónapokkal korábban meg szoktam kezdeni (eddig a legkorábbi augusztus volt, mivel saját készítésű lekvárokat terveztem ajándékozni).
Úgy alakult, hogy szervi problémák miatt az elmúlt egy-másfél hétben nincs türelmem könyvet olvasni. Viszont mégiscsak betűmoly* vagyok, ezért nem telhet el nap úgy, hogy ne vigyek be a szervezetembe valami irodalmat, újdonságot ilyen formában. Elérkezett a remek alkalom a minden hónapban megvásárolt, átfutott majd gondosan feltornyozott Praktika magazinok alaposabb tanulmányozására. Naponta eggyel kielégül az agyam és mire a végére érek, pont elfáradok annyira, hogy már alszom is. A kupac néhányszor áthelyeződött, ezért az időrendiség már nem jellemző a halomra. Így esett, hogy tegnap előtt este a tavaly decemberi szám került sorra. Ennek az lett az eredménye, hogy elővettem a kis füzetkémet, melyet minden évben arra használok, hogy a karácsonyi ajándékötleteket, a tervezett menüt, díszítést és a hozzávalókat feljegyezzem benne, tematikusan, színbontásban, megkönnyítendő a felkészülést (már ez is beteges egy picit...). Szóval elővettem a füzetet és már írtam fel bele ajándék ötletet, néhány díszítést, miegymást. Májusban. Még a nyár sem kezdődött el. Szerintem ez nálam gyógyíthatatlan elmebaj :D

*by Fable

2015. május 10., vasárnap

Önveszélyes, suta, SzőkenőSzarvas

Még nincs egy éve a VOLT Fesztiválos fejsérülésemnek, de azóta karácsonykor mintát égettem a lábamba egy kigyulladt mécsessel, néhány hete egy lufi kipukkasztásával eltörtem a sarkcsontomat, az apróbb dolgokról nem is beszélve. Pénteken megkértem Balázsfőnököt, lesz szíves szerdán hamarabb elengedni, dolog lévén. Azt mondta, egy feltétellel, ha olyan helyre megyek, ahol nem fogok megsérülni. Megígértem. Majd hétvégén nagyon sokszor gondoltam rá. 
Csütörtökön vettem egy új kést... Szombat délelőtt egy aprócska hagyma felaprítása közben először két körmömet csaptam ferdére, majd a mutatóujjamat vágtam el vele illetve a középső ujjamba olyan szerencsésen szaladt bele, hogy csak a bőr egy részét emelte meg kicsit, ideális zsebet készítve a töltéshez. 
Vasárnap egy új receptet próbáltam ki, amihez a husidarabokat kevés forró olajban elő kell pirítani. Ennek eredményeképpen a jobb alkarom csuklótól majdnem könyékig spirál alakzatban égett foltos és mindkét szemem belső zugát is sikerült megégetni.
Ki se kell mozdulnom otthonról, hogy leamortizáljam a testi épségemet :D
Balázs megígérte, pénteken, munkaidő végén hozzákötöz a székemhez és csak hétfő reggel oldoznak el, talán így megúszom sérülés nélkül.
Ja, és majd' elfelejtettem. Két napja úgy ébredek, mint az idősödő férfiak: merevedéssel a derekamban (valószínűleg egy megfázott izomnak köszönhetően)