Új arckrémet szereztem be és Anyukát is megleptem eggyel ugyanabból a márkából, az ő bőrtípusának megfelelően. Este adtam neki oda, mikor hazaértem. Reggel persze megint arra ébredtem, hogy az ágyam végében áll és beszél valamiről. Még jó, hogy külön lakásban lakunk....
Miután nagyjából kitöröltem az álmot a szememből, felfogtam, hogy az arckrémről beszél. Hogy az milyen jó, milyen jót tett már két használat után, nézzem meg, feltöltődtek a ráncai. Ezek után a következő párbeszéd zajlott le köztünk:
Én: - Anyu! most ébresztettél fel! nincs rajtam szemüveg! szerinted mennyit látok?
Anyu: - Jó, akkor gyere közelebb!
Én (közelebb menve): - Aham... tényleg... tök jó... áááááááá (<-- ez egy hatalmas ásítás volt)
Ekkor Jóanyám kétkézre ragadta az orcámat és simogatta, néztem is hogy mi baja van, mire a következő mondat hagyta el Szülém száját:
- Milyen jó puha a bőröd! Pedig mindjárt 40 leszel!
A további ébredéshez nem kellett kávé....
Annyira el tudom képzelni a szitut :-)))))
VálaszTörlésTe jó ég és mit fog mondani nekem, ha meglát, így 40-en túl néhány nappal? :D
nem tudom :) kicsit furcsa nála az időszámítás...
VálaszTörlésmint tudod, nálam az a mindjárt, még 4 év :D
Te még nem tudod, ő már igen, és én is, hogy az MINDJÁRT itt van :-(((((
TörlésBrühühühüüüüü
Elssssuhhhan az idő.