Magamról

Saját fotó
Nem tudtam, hogy lehetetlen, ezért megcsináltam... (A szerző fotóját Kocsis Dóra készítette http://dorcphoto.blogspot.hu/ http://​www.facebook.com/​PhotosByDorc )

2014. április 1., kedd

Zenga Zének

Óhatatlanul belefutok időnként mindenféle énekes vetélkedők, show műsorok adásaiba a tévében (nagy riktán), illetve a róluk szóló cikkekbe az interneten. Be kell valljam, csúnyán irigy vagyok.
Néhány évvel ezelőtt - tán épp egy Gigasztár műsor alkalmával - unokanővérem feltette a kérdést, miszerint: "Ha bármilyen művészeti ágat választhatnál, miben szerenél tehetséges lenni?" Gondolkodás nélkül rávágtam, hogy énekelni szeretnék.
Azért illetve azokra vagyok "irigy", akiknek ez a tehetség megadatott, valamint azokra is, akiknek ugyan tehetségük nincs, de ez nem zavarja őket abban, hogy szívükből énekeljenek. Szerintem a természet egyik legnagyobb ajándéka, az életadás képessége után, az énekhang. Vigasztaló, félelem elűző, boldogságot kifejező.
Sajnos az én hangom kisebb tömegek békés feloszlatására alkalmas, vagy ahogy a barátaim fogalmaznak: bár- és/vagy erotikus hangom van. (Bár ne hallanák/b@ssza a fülüket). Ezért ahelyett, hogy bátran kiállva, a hangomat kieresztve énekelnék a világnak, megmaradok a koncertek hangorkánjában eltűnő éneklésnél, amikor alkalmam adódik rá.
Vagyis... vannak helyek és alkalmak, amikor tisztességes mennyiségű maligánfok bevitele után másod- illetve többedmagammal mikrofont ragadva karaoke-zunk a környezetünk legnagyobb bánatára vagy derülésére (ez is az elfogyasztott alkohol mennyiségétől függ).
Az már biztos, ebben az életemben nem leszek világsztár, de még csak helyi kis ismertke sem. Bár tulajdonképpen nem is akarnék világsztár lenni, meg semmi ilyesmi. Csak jó lenne, ha nem esnének le a cserepek a tetőről, a madarak a fákról, nem hullana ki az emberek haja vagy foga amikor bánatomban vagy jókedvemben énekelnék egy telitorkosat :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése